Új OECD útmutató a COVID-19 okozta nemzetközi adóztatási kérdésekre – I.
Az OECD tavaly, 2020. április 3-án iránymutatást tett közzé „A COVID-19 járvány hatása az adóegyezményekre” címen, melyben a nemzetközi adóegyezmények szabályainak alkalmazását ismertette azokra az esetekre nézve, amikor magánszemélyek olyan államban rekedtek, amely az állandó lakóhelyüktől vagy tartózkodási helyüktől eltérő.
Ez a dokumentum kibocsátásakor csak ad-hoc útmutatásnak ígérkezett, azt a tagállamok konszenzusa nélkül az OECD főtitkára bocsátotta ki.
A járvány elhúzódásával azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az OECD-nek egyéb felmerülő adóztatási kérdésekben is állást kell foglalnia.
Így került sor az alábbi átdolgozott OECD útmutató közzétételére ez év január 21-én, mely az OECD Titkárságának véleményét tartalmazza az egyes tagországok álláspontjával kiegészítve.
Az átdolgozott iránymutatás is csak a COVID-19 világjárvány alatti időszakra hatályos, a koronavírus járvány kivételes adójogi szituációira ad útmutatót.
Az útmutató a következő adójogi vonatkozású állapotokra tér ki:
- az ideiglenesen másik államba költöző és ott home office-ban dolgozó alkalmazott, illetve függő ügynök ottléte, mint telephely keletkeztető körülmény,
- telephely keletkezése az építkezések megszakadása miatt,
- a magánszemélyek illetőségének elméleti megváltozása a magánszemélyek tartózkodási helyének változása miatt,
- a jogi személyek üzletvezetési helyének megváltozása a szervezeti képviselők lakhelyének változása folytán,
- a munkaviszonyból származó jövedelem adózása a külföldön rekedt munkavállalók esetében,
- a határmenti munkavállalóknak és távmunkában külföldről dolgozó munkavállalóknak történő kifizetések adóztatása.
Ebben a blogbejegyzésben azt a kérdést fogjuk megvizsgálni, hogy a COVID-19-cel összefüggésben másik államban tartózkodó és ott home office-ban dolgozó alkalmazott, illetve függő ügynök ottani tartózkodása keletkeztet-e telephelyet a munkáltatónak, illetve a megbízónak.
Az OECD útmutató válasza a kérdésre az, hogy a munkavállalók vagy függő ügynökök lakhelyének és így munkavégzési helyének az ilyen kivételes körülmények közötti és ideiglenes jelleggel történő megváltoztatása nem keletkeztethet telephelyet a munkáltató, illetve megbízó számára.
Ezt az általános megközelítést azonban az egyes adóhatósági álláspontok árnyalják.
Az ausztrál adóhatóság álláspontja szerint sem eredményezi a COVID-19 munkavállalókat érintő hatása ausztrál telephely létrejöttét, de csak a következő feltételek együttes fennállása esetén:
- ha a külföldön bejegyzett társaságnak korábban nem volt állandó telephelye Ausztráliában,
- ha a társaság körülményeiben más változás nincs,
- ha Ausztráliában az alkalmazottak nem tervezett jelenléte kizárólag a COVID-19 miatti utazási korlátozások következménye.
Az ausztrál adóhatóság azt is kinyilatkoztatta, hogy részéről ez az álláspont 2021. január 31-ig kerül alkalmazásra, utána az adóegyezmények, illetve annak hiányában saját általános szabályai szerint fog eljárni.
Az ausztrál adóhatóság a függő ügynökök kapcsán nem nyilatkozott.
Az osztrák szövetségi pénzügyminisztérium útmutatása szerint, ha egy külföldi cég (osztrák) alkalmazottja ausztriai home-office-ban végzi a munkáját a COVID-19 járvány idején valamelyik érintett állam kormánya által bevezetett járványügyi intézkedések folytán, akkor ez a helyzet vis maiornak számít.
Ha az otthoni munkavégzés nem válik normává, akkor a külföldi cégnek nem keletkezik Ausztriában az OECD Modellegyezmény 5. cikke szerinti telephelye.
Ennek indoka az, hogy a munkavállaló otthoni munkája felett a munkáltatónak ilyen esetben nincs megfelelő kontrollja. Más azonban a helyzet, ha a munkáltató egyébként sem biztosít irodát az alkalmazottnak, azaz, ha az alkalmazott egyébként is home office-ban dolgozott a COVID okozta vészhelyzet előtt.
Az osztrák útmutató sem szól a függő ügynökökről.
A kanadai adóügynökség ideiglenes útmutatása szerint a Kanadával egyezményt kötött államokban bejegyzett cégek utazási korlátozások miatt Kanadában tartózkodó dolgozóit nem fogják telephelyet keletkeztető körülménynek tekinteni.
Mindez kizárólag az utazási korlátozások fennálltáig érvényes.
Kiterjed viszont ez az értelmezés az ügynökökre (agency) is, akik kizárólag az utazási korlátozások miatt kötnek a külföldi illetőségű szervezet nevében szerződést Kanadában.
A kanadai adóhatóság fontosnak vélte kiemelni, hogy az útmutatójában foglaltaktól eseti alapon eltérhet.
Görögország független közjogi hatósága is adott ki útmutatást, mely csak a 2020. március 18. és június 15. közötti időszakra vonatkozik.
E szerint nem keletkezik telephelye annak a Görögországban adójogi illetőséggel nem bíró gazdálkodó szervezetnek, akinek az alkalmazottai kizárólag valamely COVID-19-cel összefüggő közegészségügyi intézkedés folytán látják el görögországi tartózkodási helyükön munkaviszonyból származó feladataikat. A hatóság kiemeli, hogy a telephely jelleg megállapíthatóságához a fix helynek bizonyos mértékű állandóságot kell mutatnia és a munkáltató igényéből kell fakadnia az otthon üzleti célú használatának, és nem valamely kormányzati intézkedésből.
Nem keletkezik telephelye annak a Görögországban adójogi illetőséggel nem bíró gazdálkodó szervezetnek sem, akinek az ügynöke Görögországban tartózkodik és a cég javára innen köt szerződéseket, ha ez az ügynök a COVID-19 kitörése előtt nem Görögországból kötötte a cég javára szóló szerződéseket.
Az ír adóhatóság útmutatója szerint a társasági jövedelemadó szempontjából figyelmen kívül hagyni mindazon magánszemélyek Írországban való jelenlétét, akik egy másik állam joghatósága szerinti társaság alkalmazottai, igazgatói, vagy ügynökei, ha tanúsítani tudják, hogy jelenlétük a COVID-19-hez kapcsolódó utazási korlátozás következménye.
A magánszemélynek és a vállalkozásnak nyilván kell tartania mindazokat a dokumentumokat, amelyekkel az adóhatóság megkeresése esetén igazolni tudják az Írországban tartózkodásuk COVID-19-cel összefüggő jóhiszemű (bona fide) voltát.
Az új-zélandi adóhatóság iránymutatásában szintén azt erősítette meg, hogy nem fog telephelyet keletkeztetni az ott illetőséggel nem bíró társaságok számára az a körülmény, hogy alkalmazottuk átmenetileg onnan látja el feladatait. A hatóság kiemelte, hogy a telephely keletkezéséhez bizonyos fokú állandóságra van szükség, amellyel szemben a COVID-19 járvány okozta korlátozások pusztán ideiglenes jellegűek.
Az Egyesült Királyság adóhatósága iránymutatásában kijelentette, hogy rugalmasan kezelik a COVID-19 kapcsán felmerülő dóügyi helyzeteket, azaz a külföldi illetőségű társaságoknak nem keletkezik brit telephelye a felmerült körülmények között, mivel a telephely létrejöttéhez egy bizonyos mértékű állandóságra van szükség. Hasonlóképpen az útmutató megerősíti, hogy bár az Egyesült Királyságban a működéshez szükséges szokásos szerződések megkötése során eljáró ügynök telephelyet keletkeztető tényezőnek számítanak, az adóhatóság a vírushelyzet fennállta alatt minden esetet egyedileg fog mérlegelni.
Az USA álláspontja a kérdésben meglehetősen szigorú. Az Egyesült Államok adóhatósága által kiadott útmutatója csak az un. Vészhelyzeti időszakra vonatkozik, amely 2020.02.01-től 2020.04.01-ig tartott. Az USA adóhatósága az ebben az időszakban az USA-ban tartózkodó nem rezidens személyek adójogilag releváns tevékenységét hagyja figyelmen kívül.
Vagyis, ha munkavállalók vagy megbízottak ez idő alatt az USA területén külföldi illetőségű társaság számára home-office-ban munkát végeznek, vagy számukra ügynöki tevékenységet látnak el, az nem keletkeztet e társaság számára telepehelyet az USA-ban. Feltéve, hogy ezt megelőzően a társaság e munkavállalójának/megbízottjának tevékenységével az USA piacán nem volt jelen.
Látható tehát, hogy az OECD tagállamok álláspontja semmiképp sem tekinthető egységesnek a kérdésben. Hasonlóan eltérnek az álláspontok a magánszemélyek illetőségváltozása és amunkaviszonyból származó jövedelmének adózása kapcsán. Különösen igaz ez a külföldön rekedt munkavállalók esetén a tartózkodási napok számának (183) a meghaladása, valamint a külföldről történő távmunkavégzés kapcsán (azaz amikor az egyik államban történő távmunka-végzés a másik államban illetőséggel rendelkező munkáltató érdekében történik). Ezeket a kérdéseket egy következő blogbejegyzésben járunk körbe.
